A bojler bekötése egy olyan dolog, amit egyszer kell jól megcsinálni és utána jó esetben évtizedekig nem lesz vele dolgunk.
A művelet elvégzése azonban megköveteli a megfelelő szakértelmet, ugyanis a legkisebb figyelmetlenségnek, pontatlanságnak is nagyon súlyos következményei lehetnek a későbbiekben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha kicsit is bizonytalanok vagyunk magunkban, akkor mindenféleképpen támaszkodjunk szakember segítségére.
Ha a megfelelő műszaki tapasztalatok és készségek birtokában vagyunk és úgy gondoljuk, hogy magunk bele tudunk vágni, akkor sem árt újra és újra végiggondolni azokat a biztonsági szabályokat, amelyeket a bojler bekötése során szem előtt kell tartanunk.
Nem csak hidraulikus csatlakoztatás szempontjából kell megfelelően eljárnunk, hanem a villamossági szabályokat ugyanúgy be kell tartanunk. Mostani bejegyzésünkben ezt a folyamatot nézzük meg, hiszen nem lehet elégszer átismételni ezeknek a fontosságát.
Gáz vagy villanyfűtés?
Sok háztartásba távhőn érkezik a melegvíz, míg néhány helyen átfolyós vízmelegítő állítja elő azt.
A legelterjedtebb megoldás azonban még mindig a bojler használata, legyen szó gáz- vagy villanyüzemű kivitelről. Alapvetően csak a saját döntésünk, hogy melyik változat mellett tesszük le a voksunkat. Mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai egymással összevetve. Azonban egyik kivitelezés beszerelése sem gyerekjáték, hiszen mindkét típusnak megvannak a maga veszélyei.
Mire kell figyelni gázbojler bekötése során?
Gázbojler esetén a legnagyobb veszélyforrás a szivárgás, hiszen már a legkisebb is súlyos következményekhez, legrosszabb esetben tragédiához is vezethet. A gázbojlereket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, a kéményes és kémény nélküli kivitelben készült darabokra. A kémény nélküli gázbojler bekötése szigorúbb feltételekhez van kötve, hiszen ebben az esetben szén-monoxid elkerülhetetlenül bekerül a helyiség légterébe. Ezért kizárólag jól szellőző, legalább 12 légköbméter feletti helyiségbe lehetséges telepíteni.
A megfelelő szellőzés a kéményes gázbojler esetén is fontos szempont, hiszen a helyiség levegőjéből nyeri az égéshez szükséges oxigént. Egy ilyen készülék üzeme helyezéséhez kéményseprői engedély szükséges.
Minden esetben szem előtt kell tartanunk, hogy a bojler olyan helyiségbe kerüljön, ahol nem tartókodunk állandóan, valamint kellő távolságra kell felszerelni bármilyen gyúlékony anyagtól. Illetve figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos anyagok, mint a freon vagy a klór ne legyenek jelen abban a helyiségben, ahová a készülék kerül.
A gázbojler fontos alkatrésze a gázszelep, amely égésbiztosítóval, nyomásszabályozóval, automatikus vízhőmérséklet szabályozóval és hőkorlátozóval van ellátva.
Az úgynevezett felsőhőmérséklet határoló feladata, hogy bármilyen rendellenes működés esetén megszakítsa a gázellátást. Fontos még a visszaáramlás biztosító, amely az égéstermék visszaáramlását gátolja meg a kéményes kivitelezésű gázbojlereknél. Kémény nélküli változatok eseténben ezt a funkciót az úgynevezett légtérőr látja el.
Villanybojler bekötése
A villanybojler napjainkra egyre népszerűbb megoldás a gázbojlerrel szemben. Ekkor ugyanis nem kell tartanunk a gázszivárgás veszélyeitől, illetve sokkal kevesebb költséggel és macerával jár, már csak a gázbojler esetében kötelező engedélyeket tekintve is. Azonban az elektromos áramnak is megvannak a maga veszélyei, ezért a kellő körültekintés, a szakértelem és az előírások pontos betartása például egy villany hajdu bojler bekötése során is nagyon fontosak.
A legkisebb rossz, ami nem megfelelő bekötés során felmerülhet, hogy a bojler nem fog rendesen működni és nem melegíti fel a vizet. A skála másik végén pedig az áram okozta tűzesetek állnak, azok minden lehetséges következményével együtt.
Villanybojlert csakis fix bekötéssel
Alapvető szabály, hogy a villanybojler csakis fix bekötéssel helyezhető üzembe.
Ezt azt jelenti, hogy a bojler bekötése konnektorba semmilyen körülmények között nem elfogadható. Egy lengődugalj alkalmazása esetén nem csak a garanciát veszítjük el például egy Hajdu villanybojler esetében, de valószínűleg nem is fogja elbírni a szükséges áramerősséget, már csak a fűtőszál magas teljesítménye miatt sem.
Másik fontos ok, ami miatt például egy fali dugaszoló nem megfelelő megoldás, hogy egy ilyen esetben a érintkezők között szikrák keletkezhetnek, ami értelemszerűen a tűzesetek kialakulásának kockázatát rejtik magukban.
Ha a villanybojlert mégis fali konnektorba csatlakoztatjuk, akkor egyrészt külön áramkörről szabad csak üzemeltetni, másrészt pedig Fi relével kell ellátni, az érintésvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából.
Fix bekötés esetén ugyan a Fi relé nem előírás, de biztonsági szempontból ekkor is feltétlen ajánlott.
Az önálló áramkör fontossága
Akárcsak a legtöbb helyhez kötött fogyasztónak, a villanybojler működéséhez is önálló áramkörre van szükség.
Ezt a biztosítéktábla és a készülék csatlakozási pontja között megszakítás nélkül kell elvezetni: azaz nem lehet rajta kötés, illetve semmilyen más elektromos eszközt nem szabad erről az áramkörről működtetni.
A vezeték anyaga csak réz lehet. Azt, hogy mekkora a vezeték szükséges keresztmetszete, elsősorban a villanybojler teljesítménye adja meg. Alapvetően 1,5 mm2 és 4 mm2 közötti keresztmetszetű vezeték alkalmazása szükséges. Nem kevésbé fontos szempont, mint a fix csatlakozás. A nem megfelelő vezeték használata ugyanis melegedéshez vezethet, amely szintén „kitűnő” táptalaj az esetleges tűzesetek bekövetkeztéhez.
Szivárgó és túláram elleni védelem, leválasztó kapcsoló
A túláram elleni védelem névleges áramának megválasztásához szintén a bojler teljesítményét kell alapul venni. Emellett biztosítani kell leválasztás lehetőségét is olyan esetekre, amikor a bojlert feszültségmentesíteni kell, például szerelés, javítás, karbantartás vagy csere esetén.
Többféle megoldás létezik, mint a kétpólosú kismegszakító vagy a túláramvédelmi készülék mellé kötött leválasztó kapcsoló. A kismegszakítóval bármikor biztonságosan áramtalanítható a berendezés, ha szükségessé válna.
Bojler bekötése éjszakai áramra
Régebben szinte elképzelhetetlen volt a bojler bekötése nappali áramra, mindenki az éjszakai áramot használta. Azonban sokszor nem praktikus ez a megoldás, hiszen napközben jellemzően 1 – 2 óra hosszat működik, így spórolni kell a meleg vízzel az esti fürdéshez. Ezért, ha állandó jelleggel szeretnénk a meleg vizet használni, például napközbeni mosogatáshoz vagy takarításhoz úgy, hogy az esti fürdéshez is bőségesen maradjon, akkor jobb a nappali állandó bekötést választani. Napjainkban egyébként a nagyobb komfortérzet miatt ez tekinthető az általános megoldásnak.
Villanybojler vízoldali bekötése
Ez a lépés szintén nagyon fontos. Bár sokan úgy vannak vele, hogy a víz kevésbe veszélyes mint az áram vagy a gáz, például egy fordítva bekötött bojler is okozhat problémákat. A hideg – meleg vizes cső bekötésekor a csatlakozások készülhetnek rozsdamentes acélból, vörösrézből vagy akár műanyagból is.
Nagy szerepe van a biztonsági szelep beépítésének. Ennek feladata a vízmelegítés során keletkező nyomás megfelelő elvezetése. Ennek hiányában ugyanis a tartály könnyen szétrepedhetne. Azonban ez a szelep állandóan csöpögne, hogy a nyomást a szükséges szinten tudja tartani, ezért kell elé minden esetben egy nyomáscsökkentő szelepet is beépíteni. A vörösrézcső károsíthatja a bojler menetes csatlakozásait, ezért ilyen esetben a bojler csatlakozásához szigetelő közdarabokat szükséges
Összegezés
Az, hogy gáz- vagy villanybojlert választunk, csakis a mi döntésünk. Azonban a bármelyik bojler bekötése során kellő körültekintéssel és szakértelemmel kell eljárni. Ha betartjuk a szükséges előírásokat, akkor az időnként szükséges vízkőtelenítésen kívül jó esetben nem lesz dolgunk vele. Ezért, ha nincsen sok tapasztalatunk ezen a téren, érdemes lehet szakemberre bíznunk ezt a feladatot, hogy hosszú időn keresztül biztonságosan élvezhessük annak használatát.
